Go to the page content

A derékbőség megmutathatja a szívbetegség kockázatát – tudd meg, hogyan!

A testsúly egészségügyi hatásainak mérésére nem csak a mérleg és a BMI létezik – a derékkörfogat-testmagasság arány még pontosabb képet adhat arról, mekkora eséllyel fenyegetnek szív- és érrendszeri betegségek.

A testtömegindex (BMI) fontos módszer az elhízás szűrésére, ám vannak korlátai is. Előfordulhat, hogy valaki normál BMI-vel rendelkezik, mégis jelentős zsírfelesleg található haskörfogatán. A BMI csak az elhízás tényét jelzi – a testzsír eloszlásának jellegét már nem mutatja, pedig a zsír elhelyezkedése kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri kockázatokszempontjából.

Ellenőrizd derékkörfogat—testmagasság arányodat

Metric Imperial
Metric / Imperial

Mit jelent pontosan a derékbőség-magasság arány?

A derékkörfogat-testmagasság arány (Waist-to-Height Ratio, WHtR) egyenlő a derékkörfogat és a testmagasság hányadosával: WHtR = derékkörfogat / testmagasság.

Ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük az  elhízással összefüggő szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a tudomány mai állása szerint ideális, ha derékbőségünk mérete kisebb testmagasságunk felénél.

Miért fontos a derékbőség?

A derékkörfogat-testmagasság arány mérése kifejezetten a has tájékán lerakódó zsír meghatározását célozza. A hasi zsír két fő csoportba sorolható:

  • Bőr alatti (szubkután) zsír – mely a felnőtt testzsír kb. 85 százalékát teszi ki, és közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el.
  • Zsigeri (viszcerális) zsír – mely mélyebben, a belső szervek körül található, és a testzsír kb. 10-15 százalékát teszi ki.

A zsigeri zsír az igazi probléma. Kevesebb hasznos hormont (pl. leptint) állít elő, olyan anyagokat bocsáthat ki, amelyek gyulladást okoznak, könnyebben bomlik le, ezzel több zsírsavat juttatva a véráramba, növeli az inzulinrezisztenciát, valamint fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma kockázatát. Ezért a has körüli zsírfelhalmozódás komoly egészségügyi kockázatokat jelent, még akkor is, ha a BMI érték normális tartományban van.

Így ellenőrizd saját kockázatodat

Mérd meg derékbőségedet a következő lépésekben:

  1. Állj meg egyenesen, lazán.
  2. Keresd meg a legalsó borda alsó széle és a csípőlapát felső széle közötti távolság közepét.
  3. Vegyél elő egy szabócentit, és lazán a bőrödhöz illesztve mérd meg a körfogatot.
  4. Ne feszítsd be a hasad, de ne is tartsd vissza a levegőt.

Az így kapott számot oszd el testmagasságoddal. Ha az eredmény 0.5 alatt van, az kedvezőnek számít. Ha 0.5 feletti értéket tapasztalsz, érdemes konzultálnod orvosoddal a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentése érdekében.

Személyesen vagy online?
Te választasz!


Keress az elhízás kezelésével foglalkozó szakembert az orvoskereső segítségével vagy válaszd a videókonzultációt és tedd meg az első lépést a számodra legkényelmesebb módon.

hcplocator

Hivatkozások
  1. T-P-3166: A systematic review and evaluation of current evidence reveals 236 obesity-associated disorders
  2. Lopez-Jimenez, F. et al. (2022) ‘Obesity and cardiovascular disease: Mechanistic insights and management strategies. A joint position paper by the World Heart Federation and World Obesity Federation’, European Journal of Preventive Cardiology, 29(17), pp. 2218–2237. doi:10.1093/eurjpc/zwac187. 
  3. Ashwell, M. (2011) ‘Charts based on body mass index and waist-to-height ratio to assess the health risks of Obesity: A Review’, The Open Obesity Journal, 3(1), pp. 78–84. doi:10.2174/1876823701103010078.
  4. Powell-Wiley, T.M. et al. (2021) ‘Obesity and cardiovascular disease: A scientific statement from the American Heart Association’, Circulation, 143(21). doi:10.1161/cir.0000000000000973.
  5. Lau DCW, Wharton S. Canadian Adult Obesity Clinical Practice Guidelines: The Science of Obesity. Available from: https://obesitycanada.ca/guidelines/science.
  6. NCD Risk Factor Collaboration (NCD-RisC). Worldwide trends in underweight and obesity from 1990 to 2022: a pooled analysis of 3663 population-representative studies with 222 million children, adolescents, and adults. Lancet. 2024 Mar 16;403(10431):1027-1050. doi: 10.1016/S0140-6736(23)02750-2.
  7. Jackson Leach R, Powis J, Baur LA, Caterson ID, Dietz W, Logue J, Lobstein T. Clinical care for obesity: A preliminary survey of sixty-eight countries. Clin Obes. 2020 Apr;10(2):e12357. doi: 10.1111/cob.12357. Epub 2020 Mar 3. PMID: 32128994.
  8. Waalen J. The genetics of human obesity. Transl Res. 2014 Oct;164(4):293-301. doi: 10.1016/j.trsl.2014.05.010.
  9. Garvey WT, Mechanick JI, Brett EM, Garber AJ, Hurley DL, Jastreboff AM, Nadolsky K, Pessah-Pollack R, Plodkowski R; Reviewers of the AACE/ACE Obesity Clinical Practice Guidelines. AMERICAN ASSOCIATION OF CLINICAL ENDOCRINOLOGISTS AND AMERICAN COLLEGE OF ENDOCRINOLOGY COMPREHENSIVE CLINICAL PRACTICE GUIDELINES FOR MEDICAL CARE OF PATIENTS WITH OBESITY. Endocr Pract. 2016 Jul;22 Suppl 3:1-203. doi: 10.4158/EP161365
  10. Griauzde DH, Turner CD, Othman A, Oshman L, Gabison J, Arizaca-Dileo PK, Walford E, Henderson J, Beckius D, Lee JM, Carter EW, Dallas C, Herrera-Theut K, Richardson CR, Kullgren JT, Piatt G, Heisler M, Kraftson A. A Primary Care-Based Weight Navigation Program. JAMA Netw Open. 2024 May 1;7(5):e2412192. doi: 10.1001/jamanetworkopen.2024.12192
HU26OB00545 | Lezárás dátuma: 2026. 10. 16.