A januárnak sokan újévi fogadalmakkal vágunk neki – elhatározzuk, hogy több mozgás, tudatosabb étkezés, egészségesebb élet jellemzi majd épp kezdődő évünket. Ezek a célok lehetnek jó kiindulópontok, de akkor válnak igazán támogatóvá, ha nem egyszeri teljesítményelvárásként, hanem fokozatosan felépülő rutin részeként tekintünk rájuk. Tartós életmódváltás ritkán történik egyik napról a másikra. Sokkal inkább folyamat, amelyben a testnek és a léleknek is időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.

Az év eleje pszichológiai szempontból természetes „újrakezdési pont”. Kutatások is alátámasztják, hogy az ilyen időbeli határvonalak átmenetileg növelhetik az emberben a változtatás iránti motivációt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy januárban mindent egyszerre kellene megváltoztatni. Ha a fogadalom túl nagy elvárássá válik, könnyen teljesítménymércévé alakul, amely kudarc esetén szégyenérzéshez és önhibáztatáshoz vezet. Fenntarthatóbb változás, ha a fogadalom irányt mutat, nem pedig számonkér – segít elindulni, de teret hagy a fokozatosságnak is.

Az év eleje sokak számára érzelmileg és fizikailag is terhelt időszak. Ilyenkor különösen fontos, hogy a változtatás ne önbüntetésből, hanem egészségtámogató szándékból induljon. A testsúly és az életmód megváltoztatása biológiai alkalmazkodással jár. A túl gyors, túl szigorú kezdet hosszú távon gyakran a visszarendeződés kockázatát növeli. Januárban ezért nem az intenzitás, hanem a biztonságos alapok kialakítása a legfontosabb: olyan kereteké, amelyek mellett a szervezet és a mindennapok is együtt tudnak működni.

A tartós változás kulcsa a rendszeresség. A pszichológiai kutatások szerint az új szokások akkor maradnak fenn nagyobb eséllyel, ha illeszkednek az egyéni élethelyzethez, és nem igényelnek folyamatos önfegyelmi harcot. A mozgás és az egészséges, mediterrán étrend elveit követő táplálkozás fontos elemei a rutinnak, de önmagukban ritkán jelentenek hosszú távon teljes megoldást. A szakértői támogatás – legyen szó orvosi vagy életmódbeli tanácsadásról – segíthet abban, hogy a kialakított szokások valóban fenntarthatóak legyenek, mert az életmód program akkor igazán sikeres, ha testi állapotunkat, lelki természetünket és lehetőségeinket figyelembe véve alakítjuk ki, személyre szabott módon.

A tavasz közeledtével sokan tapasztalják az energiaszint természetes emelkedését. Ez jó alkalom a meglévő rutin finomhangolására: több mozgásra, nagyobb változatosságra, rugalmasabb napirendre.

A szemléletváltás az egyik legfontosabb eleme a folyamatnak – ne feledjük, hogy a megtorpanás nem kudarc. A hosszú távú életmódváltás természetes része az ingadozás, amely biológiai és pszichés okokra is visszavezethető. A cél nem az állandó maximalizmus, hanem az alkalmazkodóképesség.

Sokan nem a motiváció hiánya miatt akadnak el, hanem a kudarcérzés és az önhibáztatás miatt. Amikor a változtatás akaratpróbává válik, az hosszú távon alááshatja az önbizalmat. A tudomány mai állása szerint az elhízás kezelése és a testsúlykontroll összetett, hosszú távú odafigyelést igénylő állapot, amelyben gyakran van helye szakértői támogatásnak is. A cél nem a konstans tökéletesség, hanem egy olyan rutin kialakítása, amely megtartható, és az életminőséget támogatja.

Az újévi fogadalom így válhat fokozatosan olyan rutinná, amely nem kimerít, hanem stabil alapot ad a tavaszi időszakhoz – és tovább.