Go to the page content

Miért kérnek a férfiak később segítséget a tetsúlyproblémájuk kezelésében?

Vannak, akik úgy vélik, hogy a túlsúly a férfias megjelenés velejárója, különösen egy bizonyos életkor fölött. Mindeközben a plusz kilók szív- és érrendszeri betegségekhez, anyagcserezavarokhoz és merevedési zavarhoz is vezethetnek, ami már nem csupán esztétikai hiba vagy az életkorral magyarázható változás. Nehezíti a helyzetet, hogy a férfiak sokkal inkább ódzkodnak segítséget kérni, orvoshoz fordulni, mint a nők. 

fogyjokosan.hu

Gondoltad volna, hogy Magyarországon a férfiak körében gyakoribb a túlsúly és az elhízás, mint a nőknél?

  • 3 magyar férfi közül 2 túlsúllyal él. 
  • A felnőtt férfiak 40,8%-a túlsúlyos, 23,3%-a pedig elhízott, míg a nőknél 31,1% és 18,8% a túlsúlyosak és elhízottak aránya (1).

Férfiak elhízása versus nők elhízása

A férfiak és a nők különböznek az elhízás főbb jellemzőit illetően is, amely részben az eltérő hormonális környezettel magyarázható. Míg nőknél elhízáskor főként a bőr alatti zsírszövet felszaporodása dominál, a férfiaknál általában android-típusú, hasi elhízás alakul ki. A férfiak hasi elhízása a különféle szerveket körbeburkoló, úgynevezett viszcerális zsírszövet jelentősebb gyarapodásával jár, pl. vastag zsírréteggel körbevett szív, vese vagy zsírmáj formájában. A viszcerális zsírszövet – az elhízás szövődményei szempontjából – veszélyesebbnek számít, hiszen olyan hormonokat és gyulladáskeltő anyagokat termel, amelyek – többek között – szív- és érrendszeri betegségekhez, illetve a szénhidrát-anyagcsere zavaraihoz vezethetnek. Vagyis, az elhízás következményei a férfiaknál akár súlyosabbak is lehetnek, mint a nőknél. Előbbiek mellett a férfi nemre specifikus szövődmények is megjelenhetnek, gyakoribb lehet a merevedési zavar és a férfi meddőség (2).

A férfiak másként ítélik meg az elhízást, mint a nők

A férfiak általában kevesebbet foglalkoznak a megjelenésükkel, mint a nők, és a felmérések alapján kevésbé figyelnek oda az egészségi állapotukra. A túlsúllyal élő férfiak általában nem tekintik betegségnek az elhízást, és a plusz testsúllyal összefüggő alacsony önértékelés is ritkább náluk, mint a nőknél (2).

Különösen veszélyes lehet a – főként idősebbek körében elterjedt – „tekintélyt parancsoló pocak” szemlélet, amely egy kezelendő probléma helyett egyfajta kiváltságként tünteti fel a férfiak hasi elhízását. A szemléletmód eredete ismert: hagyományosan bizonyos kultúrákban a férfiak pocakja a jólét, gazdagság vagy státusz szimbólumaként jelent meg, mert azt jelezte, hogy az illető elegendő ételhez és forráshoz jut, nem kell fizikai munkát végeznie. A XXI. században ez már nem helytálló. Az ilyen és hasonló mítoszok eloszlatása sokakat segíthetne hozzá az elhízás objektív megítéléséhez.

Tudományosan bizonyított, hogy az elhízás egy kóros, de kezelhető állapot, amely kezelés hiányában közel 200-féle szövődményhez vezethet. Annak ellenére, hogy az elhízás kezelhető, a túlsúllyal élő férfiakra jóval kevésbé jellemző a probléma észlelése és a megoldás keresése, mint a nőkre (2,3).  

Sok túlsúllyal élő férfi nem vagy túl későn kér segítséget

Miközben ismert, hogy a korai diagnózis és a korán megkezdett terápia kulcsfontosságú az állapotjavulás szempontjából, általában helytálló a férfiakra, hogy egészségi állapotukat érintő problémáikkal számos esetben nem vagy csak elodázva fordulnak szakemberhez. Ez a fajta attitűd megmutatkozik a túlsúllyal élő férfiaknál is, és különösen érvényes a fiatalabb férfiakra. „Azt se tudom, kihez forduljak”, „Nem érek rá ilyen dolgokra” – ilyen és hasonló kifogásokkal próbálják elfedni a problémát (3).

A férfiak, főként a fiatalabbak, fokozottan érezhetik azt, hogy egyfajta nyomás nehezedik rájuk, hogy erősek legyenek, erősnek mutatkozzanak. Ebből eredően a segítségkérést, legyen szó akár egészségügyi szakemberhez fordulásról, a gyengeség egyfajta megnyilvánulásának, nem férfias magatartásnak tarthatják (3).

Ráadásul, a férfiak egy része attól is tart, hogy ha orvoshoz fordul, akkor megszületik a pontos diagnózis; és ki szeretne szembesülni azzal, hogy „Ön prediabéteszes” vagy „Önnek magas a vérzsírszintje” (3)?

Pedig van megoldás! Mindenki számára motiváló lehet, hogy 5-10% testsúlycsökkenés jelentős rizikócsökkenést jelent az elhízással összefüggő betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából is (2).

Családtagok, barátok, ismerősök segíthetnek az első lépés megtételében

A túlsúllyal élő férfiak nehezen szánják rá magukat arra, hogy „súllyal kapcsolatos bajok” észlelése esetén szakemberhez forduljanak. A tapasztalatok alapján ez sokkal könnyebben megy, ha a környezetében élők támogatják, bátorítják őket az első lépések megtételére, ebben is áll a feleségek, társak, családtagok, barátok és ismerősök szerepe (3).  

Mikor érdemes túlsúllyal élő férfiként orvoshoz fordulni?

A túlsúllyal élő férfiak esetén vannak olyan jelek és tünetek, amelyek nem csupán a „korral járnak”. Amennyiben a plusz kilók mellett a magas vérnyomás, a cukoranyagcsere zavarai, a merevedési zavar vagy egyéb zavaró tünetek is jelentkeznek, indokolt és mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni (2). 

Minden egyes kilogramm számít – nem csak a ruhaméretet, de az egészséget illetően is!

  • Túlsúllyal élő férfiként ne hezitálj, hanem minél korábban fordulj szakemberhez! Szakszerű támogatással eredményesebb lehet a testsúlycsökkentés, mint egyedül. 
  • Családtagként, barátként, ismerősként hívd fel a környezetedben túlsúllyal élő férfiak figyelmét a testsúlycsökkentő terápiák fontosságára és támogasd őket az egészséges testsúly elérésében!




HU26OB00626

Lezárás dátuma: 2026.10.20.  

     

A betegséggel és terápiás lehetőségekkel kapcsolatos további információért kérjük, forduljon kezelőorvosához.

Források
  1. Eurostat 2025. Person distribution by body mass index, educational attainment level, sex and age. https://doi.org/10.2908/ILC_HCH10 [Accessed 20.04.26] 
  2. Lenart-Lipińska M, Łuniewski M, Szydełko J, Matyjaszek-Matuszek B. Clinical and Therapeutic Implications of Male Obesity. J Clin Med. 2023;12(16):5354.
  3. Palmer R, Smith BJ, Kite J, Phongsavan P. The socio-ecological determinants of help seeking practices and healthcare access among young men: a systematic review. Health Promot Int. 2024;39(2):daae024. 
Értékes volt ez a számodra?

Ez is érdekelhet

HU26OB00626