Több tényező is közrejátszott. A Covid-időszak alatt – mint sokan mások – én is otthon ragadtam, sokat főztem, sütöttem, és közben felszaladt pár kiló. Hasonlóan hatott rám az az időszak is, amikor rengeteget túlóráztam, mert a mentális kimerültséget stresszevéssel „kezeltem”.  Szerelmi bánatban, a mókuskerékkel járó kiégési időszakban szintén az evésbe menekültem. Az otthonlét és a mozgáshiány összekapcsolódott az esti sorozatnézéssel, nassolással, sörözgetéssel – ezek a szokások pedig nehezen kopnak ki az ember életéből.

Volt két komoly sérülésem is: egy futás közbeni bokasérülés, majd egy gerincsérv, ami sok fájdalommal járt, és hetekre-ágyhoz kötött. Mivel nem tudtam mozogni, a kilók is gyorsan jöttek. Végül több alkalommal magas vérnyomást mértek nálam, a laboreredményem alapján pedig a kezdődő cukorbetegség és a magas koleszterinszint is felmerült.

Sokszor már egy cipőfűző megkötése is kényelmetlen. Futni a troli után, lépcsőzni, vagy a rokongyerekekkel trambulinozni sem megy úgy, mint régen. A mozgáshiány a közérzetemre is kihat – kevesebb az energiám, rosszabbul alszom, lassabb vagyok. Hallottam már olyat, hogy összerogyott valaki alatt a szék – ilyenkor óhatatlanul eszembe jut, hogy ez velem is megtörténhetne.

Őszintén szólva az elhízás önbizalomhiányt okoz. Vannak munkáim, ahol számít a megjelenés, és sokszor megkapom a megjegyzést: „Jól meghíztál!” Ez bántó. Ha valaki párt keres, családot szeretne, fontos, hogy jól érezze magát a bőrében – és én szeretnék újra így érezni.

Igen, többször is sikerült leadnom a túlsúlyomból, és ilyenkor óriási különbséget éreztem: könnyebb volt a mozgás, jobb lett a közérzetem, szinte szárnyaltam. De a felesleg sajnos visszajött – ünnepekkor, összejöveteleken, nehezebb életszakaszokban bizony nehezebb odafigyelni. Most újra azon dolgozom, hogy leadjak legalább 20-30 kilót. Elhagytam a kenyérfogyasztást és igyekszem dietetikusok tanácsait követni, szimpatikus például a ketogén diéta.

Az egészségügyi figyelmeztető jelek: magas vérnyomás, rossz laboreredmények, a cukorbetegség veszélye. Nem akarok odáig jutni, hogy gyógyszereken éljek, naponta szúrjam magam, vagy súlyos szövődményekkel kelljen szembenéznem. Tudatosan szeretném megelőzni ezeket.

Abszolút. Ha romlanak az értékeim, vagy nem tudom egyedül megállítani a hízást, orvoshoz és dietetikushoz fordulok. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az elhízással járó betegségek közül a diabétesz például hosszú távon vakságot, amputációt, nem gyógyuló sebeket is okozhat. Ezeket el lehet kerülni az időben megtett lépésekkel.

Igen, két volt kolléganőm is 20-20 kilót fogyott. Az egyik elhagyhatta a magas vérnyomás gyógyszerét, a másik a cukorgyógyszerét. A fájdalmaik is megszűntek, energikusabbak lettek. Ezek a történetek megerősítenek abban, hogy érdemes küzdeni – mert a változás nemcsak a kilókról, hanem az életminőségről szól.