A kép egy modellt ábrázol

Képzeld el, milyen lehetett 50 000 évvel ezelőtt a kőkorszakban élni. Őseink elsősorban azzal törődtek, hogy biztosítsák az élethez szükséges kalóriákat: vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel. A táplálék szűkös volt, a jól tápláltság nagyobb esélyt jelentett a túlélésre. Az emberi agy megtanulta felismerni és előnyben részesíteni az energiában gazdag ételeket. Ez a túlélést segítő mechanizmus ma is aktívan működik bennünk, és gyakran tudatalatti döntésekben nyilvánul meg.

„Az elhízás előfordulásának világszintű növekedése nem az akaraterő hirtelen elvesztésének az eredménye. Sokkal inkább természetes reakció abban a környezetben, amely gyorsabban változott, mint amihez az emberi szervezet alkalmazkodni tudott.”

-Rick Morris, kutató

Miért nehezebb ellenállni a csábításnak?

A modern világban a legtöbben keveset mozgunk – autóval járunk dolgozni, lifttel haladunk az emeletek között és hosszú órákat töltünk ülve. Közben finom, energiadús ételek vesznek körül bennünket, amelyekhez rendkívül könnyű hozzájutni – és hozzászokni. Stresszelünk, kialvatlanok vagyunk, és információk tömkelege áraszt el bennünket, mindez pedig nem az egészséges táplálkozás irányába húz. Az élelmiszergyártók alkalmazkodtak igényeinkhez: tömegesen árulják az olcsó, ízletes, energiadús ételeket, amelyek túl sok cukrot, zsírt és sót tartalmaznak. Ez sokkal nagyobb csábítást jelent az érzékszerveinknek, mint amire az agyunk evolúciósan felkészült. Nem csoda, ha több ételt rendelünk, vagy tele pakoljuk a bevásárlókocsit akkor is, ha nincs szükségünk akkora mennyiségű táplálékra. A csábító ételeknek azért is nehezebb ellenállni, mert ezt a képességünket nemcsak a reklámok és az ízérzék befolyásolják, hanem genetikai adottságaink is.

Mit tehetsz ebben a környezetben?

Bár a modern életmód sok szempontból kedvez az elhízásnak, tudatos döntésekkel csökkentheted a kockázatot. Az alábbi egyszerű, de hatékony lépések segíthetnek:

Alakíts ki támogató környezetet: ne tarts otthon nagy mennyiségű nassolnivalót, tedd nehezebben elérhetővé a csábító ételeket.
Tervezd meg az étkezéseidet: könnyebben tartod magad a céljaidhoz, ha előre gondolkodsz.
Mozogj többet a nap folyamán: használd a lépcsőt, szállj le korábban a buszról, állj fel óránként.
Aludj eleget: a kialvatlanság fokozhatja az étvágyat és csökkentheti az önkontrollt.
Kérj szakmai segítséget: dietetikus, orvos vagy pszichológus segíthet testreszabott megoldásokat találni.

A környezet sok mindent meghatároz, de nem kell teljesen kiszolgáltatottnak érezned magad. Kis lépésekkel is sokat tehetsz az egészségedért.

Szakértővel szeretnék konzultálni

Források

Appelhans BM. Neurobehavioral Inhibition of Reward-driven Feeding: Implications for Dieting and Obesity. Obesity 2009; 17:640–647.
Morris R. Stranger in a strange land: an optimal-environments account of evolutionary mismatch. Synthese 2018; 1-26.
Sumithran P & Proietto J. The defence of body weight: a physiological basis for weight regain after weight loss. Clinical Science 2013; 124:231-241.
World Health Organization. Obesity and Overweight Factsheet no. 311.

Az elhízásról

Ez is érdekelhet

A derékbőség megmutathatja a szívbetegség kockázatát – tudd meg, hogyan!

A testsúly egészségügyi hatásainak mérésére nem csak a mérleg és a BMI létezik – a derékbőség-testmagasság arány még pontosabb képet adhat arról, mekkora eséllyel fenyegetnek szív- és érrendszeri betegségek. A testtömeg-index (BMI) fontos módszer az elhízás szűrésére, ám vannak korlátai is. Előfordulhat, hogy valaki normál BMI-vel rendelkezik, mégis jelentős zsírfelesleg található haskörfogatán. A BMI csak az elhízás tényét jelzi – a testzsír eloszlásának jellegét már nem mutatja, pedig a zsír elhelyezkedése kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri kockázatokszempontjából.

„Olyan minőségi életet szeretnék, amelyben teljes értékűen élhetek a szeretteim körében”

Tóth Mária mindig erősebb volt, mint a körülötte tornyosuló problémák. Egyedülálló anyaként soha nem hátrált meg, a lehetetlen szó nem szerepelt a szótárában. Aztán 37 évesen egy súlyos, akut esemény egy pillanat alatt megállította. Bár az orvosok megmentették az életét, kénytelen volt lassítani, ez pedig a testsúlyán is nyomot hagyott. Mindig is küzdött a plusz kilókkal, de most, hogy a korával lassul az anyagcseréje, úgy érzi, élete fordulóponthoz ért. Ezúttal azonban nem egyedül vág neki: orvosi segítséggel szeretné megtalálni a számára járható utat. Erről mesél nekünk.

A testsúly hatása a szívműködésre

Minden 40. másodpercben egy ember szívrohamot vagy sztrókot kap. Ezek az események ma már vezető halálokok. A legmegdöbbentőbb, hogy az ilyen szív- és érrendszeri halálesetek 80%-a megelőzhető lenne – a testsúly pedig kulcsszerepet játszhat ebben.

Hormonok irányítják étvágyunkat és étkezési szokásainkat

Nem rajtad múlik, hogy éhes vagy-e vagy jóllaktál – ezt a döntést a véredben keringő hormonok hozzák meg. Ha megértjük ezeknek a kémiai hírvivő anyagoknak a működését, könnyebb belátni azt is, miért olyan nehéz hosszútávon szabályozni testsúlyunkat, és miért lehet fontos a biológiai folyamatok befolyásolásához orvosi segítséget kérni.

Az elhízás nem akaraterő kérdése – összetett probléma, ami összetett megoldást kíván

Az elhízást gyakran félreértik és az érintettek megbélyegzést szenvednek el – az iskolában, a munkahelyen, sőt, még az egészségügyben is. Ma már pontosan tudjuk, hogy az elhízás összetett, krónikus egészségi állapot. Nem az akaraterő hiánya okozza – kutatások igazolták, hogy a szervezet védekezik a fogyás ellen. Jelentős testsúlycsökkenés után még hosszú éveken át fennmaradhatnak olyan biológiai hatások, mint a lelassult anyagcsere és a fokozott éhségérzet. A zsírsejtek ráadásul „emlékeznek” legnagyobb méretükre, és törekszenek visszatérni ahhoz. A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint rizikója további példák az elhízás következményeire. Ezek a tényezők jelentősen növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A modern világ hatásai a testsúlyra: hogyan befolyásolja környezetünk az egészségünket?