Szervezetünknek a külső hőmérséklet emelkedésekor is fenn kell tartania az optimális testhőmérsékletet. Ennek érdekében a bőr közelében futó erek kitágulnak, és több vér áramlik a testfelszín közelébe, ahol a szervezet könnyebben adhat le hőt. Ehhez azonban a szívnek gyorsabban és intenzívebben kell dolgoznia.

Hőség hatására az autonóm idegrendszer fokozza a szív működését és elősegíti az erek tágulását. A pulzus emelkedik, miközben az értágulat következtében a vérnyomás csökkenhet. Minél hosszabb ideig tartózkodunk nagy melegben, annál nagyobb terhelés érheti keringési rendszerünket. Az ilyenkor szintén törvényszerű folyadékvesztés tovább nehezítheti testünk helyzetét. A dehidratáció miatt a szívnek keményebben kell dolgoznia, míg a megfelelő hidratáltság segíti a vér keringetését és az izmok megfelelő működését.

A hőség mindenkit megviselhet, ám nem egyformán. A világ kardiológusai, többek között az American Heart Association (AHA) szakorvosai óvatosságra intik

• az idős embereket,
• a magas vérnyomással, egyéb szív-, érrendszeri betegséggel, vagy elhízással élőket,
• azokat, akiknek korábban szívbetegségük vagy stroke-juk volt,
• a vesebetegségben, vagy ortosztatikus hipotóniában érintetteket,
• és egyes légzőszervi betegségekkel élő embereket.

Bizonyos gyógyszerek tovább módosíthatják a szervezet hőségre adott válaszát, ilyenek lehetnek például egyes vérnyomáscsökkentők és vízhajtók. A gyógyszereket emiatt nem szabad önkényesen elhagyni vagy adagolásukat megváltoztatni, de kérdés vagy panasz esetén érdemes a kezelőorvossal egyeztetni.

A hőségben az egyik legfontosabb feladat a megfelelő folyadékpótlás. Nem érdemes megvárni a szomjúságot, már a szabadtéri program vagy testmozgás előtt, közben és utána is igyunk vizet.

Érdemes hűvös és árnyékos helyen tölteni a nap legforróbb időszakát. A szabadtéri programokat és a nagyobb fizikai megterhelést lehetőleg ne a déli-kora délutáni órákra időzítsük.

Ha mégis a szabadban tartózkodunk, viseljünk könnyű, laza, jól szellőző ruházatot, és rendszeresen tartsunk pihenőt árnyékos vagy hűtött helyen. Fizikai aktivitás közben figyeljünk testünk jelzéseire, és ha szokatlan fáradtságot vagy heves szívdobogást tapasztalunk, ne erőltessük tovább a mozgást.

A hőség következtében kialakuló kiszáradás, hőkimerülés, vérnyomásesés és a pulzus jelentős emelkedése részben hasonló tüneteket okozhat. Figyelmeztető jel lehet:

• a szédülés vagy ájulás,
• a szokatlan fáradtság, gyengeség,
• a fejfájás,
• a szívdobogásérzés,
• az izomgörcs,
• a hányinger vagy hányás,
• a légszomj.

Ilyen tünetek jelentkezésekor azonnal szakítsuk meg a hőségben végzett tevékenységet, menjünk hűvösebb helyre, kezdjük meg a lehűlést és a folyadékpótlást. Szükség lehet orvosi segítségre is.

A hőguta ennél súlyosabb, sürgősségi állapot. Figyelmeztető tünete lehet többek között a magas testhőmérséklet, a gyors, erős pulzus, a zavartság vagy eszméletvesztés, a fejfájás, valamint a hányinger. Hőguta gyanúja esetén azonnali orvosi segítségre van szükség.

Egy családban különböző korú és egészségi állapotú emberek élnek együtt, ezért ugyanaz a nyári program nem feltétlenül jelent ugyanolyan terhelést mindenkinek. Bár nagy melegben valamennyiünknek alkalmazkodnunk kell az időjárási körülményekhez, más lehet biztonságos egy egészséges kamasznak, egy túlsúllyal élő felnőttnek vagy egy 65 év feletti családtagnak. Érdemes ezért a forró napokat előre megtervezni. Gondoljuk végig, mely programokat végezheti együtt az egész család, és mikor célszerű inkább különböző terhelésű elfoglaltságokat választani.

Fokozottan figyeljünk egymásra is. A közös program akkor jó, ha annak tempóját a család sérülékenyebb tagjaihoz is igazítjuk. Hőségben sem kell feltétlenül lemondanunk a közös programokról vagy a mozgásról, de az biztos, hogy a terhelést érdemes az időjáráshoz, életkorunkhoz és egészségi állapotunkhoz igazítani.