A hormonok közvetítő szerepet látnak el a test és az agy között. A bélrendszer, a zsírszövet és a hasnyálmirigy termeli őket, és a véráramon keresztül juttatják el az információt az agy étvágyért felelős központjába. Testünkben éhséget fokozó „éhséghormonok”, és teltségérzést kiváltó „jóllakottsági hormonok” egyaránt találhatóak. Utóbbiak szintje csak étkezés után kezd nőni, és kb. 30-60 perc alatt éri el csúcspontját. Agyunkhoz tehát minimum félórás késéssel jut el az információ, hogy jóllaktunk. Ezért eszünk sokszor többet, mint kellene. Egy másik hormonrendszer az ételválasztásunkat is befolyásolja: emiatt kívánhatjuk meg az édességet akkor is, ha már tele van a gyomrunk.

A hormonrendszer továbbá hátráltatja a fogyással elért testsúly megtartását. A diétával elért súlycsökkenés olyan hormonális változásokat indít el, amelyek étvágynövekedést, a jóllakottság érzésének csökkenését és alacsonyabb energialeadást okoznak. Ezek a hatások részben biológiailag programozott védekezési mechanizmusok, amelyek az éhezés ellen lépnek fel. Így nem csoda, hogy a legtöbb ember 1-3 év alatt visszahízza a leadott súly nagy részét. A szervezet még három évvel a testsúly rendezése után is a “fogyás ellenségeként” működhet.

Bár a hormonokat nem tudjuk akaratlagosan irányítani, ismerve szerepüket és működésüket, reálisabb elvárásokat fogalmazhatunk meg, és jobban tudjuk szabályozni viselkedésünket. Néhány tanács ennek fényében:

• Ne várd el magadtól, hogy mindig erőből ellenállj az éhségnek
• Gondolkozz el azon, hogy orvosi segítséggel hogyan tudnád támogatni testsúlykontrollodat
• Alakíts ki olyan étkezési rutint, amely segít stabilan tartani a jóllakottsági hormonokat (pl. kisebb, gyakori, fehérjedús étkezések)
• Figyelj az étkezés időzítésére: adj időt a hormonjaidnak jelezni valós tápláltsági szintedet

Hormonrendszered megértése valóban segíthet abban, hogy saját tested működéséhez igazított megoldásokat találj.